Egy kilenc hónapos gyermek már az érzelmek széles spektrumát képes kimutatni a boldogságtól a félelemig, dühig és szomorúságig, és ezeket az érzelmi megnyilatkozásokat szinte bármelyik pillanatban bevetheti. A gyermeknek szüksége van arra, hogy ráhangolódjunk az érzelmeire, és megértsük, mit akar kifejezni, máskülönben boldogtalan és csalódott lesz. Ekkoriban kezdenek feltünedezni a független egyéniség korai jelei is, bár gyermekünknek éppúgy szüksége van megnyugtató közelségünkre és arra a tudatra, hogy szükség esetén bármikor számíthat ránk.
A mozgás
Babánk most már hosszú ideig megül egymagában, és képes előrehajolni anélkül, hogy orra bukna. Sok időt tölt játékaival, s tudja azokat az egyik kezéből a másikba tenni. A kisebb tárgyakat képes a mutatóujja és a hüvelykujja közé fogni, és így felvenni a földről. Ugyanakkor nem képes letenni azokat a tárgyakat, amiket a kezébe vett. Most még mindent ledob, vagy nekipréseli a tárgyakat egy keményebb felületnek. Utánanéz annak a tárgynak, amit ledobott, még akkor is, ha ez a tárgy teljesen kiesik a látómezejéből. Kúszva-mászva közlekedik, megpróbálja álló helyzetbe tornázni magát úgy, hogy az útjába eső bútordarabokba belekapaszkodik. Ha álló testhelyzetben megtartjuk, valószínűleg a lépegetéssel is megpróbálkozik.
[ads1]
Aktivitás
Megfigyelhetjük, hogy gyermekünk jóval hangosabb lett. Üvöltve követeli ki figyelmünket, várja a válaszunkat, és ha nem érkezik meg, újból üvölteni kezd. Most már hosszas “beszélgetéseket” folytat velünk, és hangos, dallamos gügyögésbe kezd. Már nemcsak kommunikációs eszközként használja a gügyögést, hogy ezzel mutassa ki barátságát, vagy éppen felháborodását, de saját magát is szórakoztatja. Szívesen utánozza a felnőttek hangját, és nemcsak beszél, de csücsörít is az ajkával.
Babánk ebben a korban már képes harapni az ételt, és alkalomadtán egymaga is eszik, ha a kezébe adunk valami rághatót. Ha etetjük, megpróbálja megragadni a kanalat. Adjunk neki játékkanalat, amivel gyakorolhatja az evést a falatok között, amit a szájába adunk.
Gyermekünk ebben a korban nagyon élvezi az olyan játékokat, mint a bújócska, vagy amikor meg kell keresnie egy előle eldugott tárgyat. A kisbabát lenyűgözi, amikor felfedezi a tárgyat, és kitörő örömmel mutatja. Ha gyermekünk valamiért vonakodva vesz részt ezekben az egyszerű játékokban, jól látható örömmel jutalmazzuk próbálkozásait. A babát mindig nagyon boldoggá teszi, ha látja, milyen kitörő örömmel fogadjuk okosságát, és mindig keresni fogja helyeslésünket. Ahogy babánk egyre magabiztosabb lesz, az általunk játszott játékok is lehetnek egyre kalandosabbak. Gyermekünk tudatni fogja velünk, ha készen áll rá, hogy fellépjen a következő szintre.
