|
A vetélés
A vetélés legnagyobb
eséllyel a terhesség első harmadában fordul elő,
annak is a korai szakaszában gyakori. Ez az az
időszak, amikor a bakteriális, vírusos vagy más
fertőzés következtében megszakad a terhesség.
Éppen ezért ajánlott, hogy ebben az időszakban a
kismamák kerüljék a beteg embereket, a nagyobb
közösségeket.
Oka lehet még a
vetélésnek, hogy az embrió "rossz helyen" tapad
meg, lehet vérzés, továbbá az embriót ellátó ér
trombózisa, vagy éppen túl kevés sárgatesthormon
(ezt gyógyszerekkel tökéletesen pótolni lehet,
így a vetélés kivédhető). Az időben felfedezett,
súlyosabb hüvelyfertőzések kezelésével szintén
megelőzhetők a spontán vetélések.
Ha az első trimeszterben
vér szivárog egy vérömlenyből, az ágynyugalom
megelőzheti a vetélést. Amikor a méhlepény
vérzést okozva elzárja a méhnyakat, növelheti a
vérveszteséget. Ájulásra való hajlam és krónikus
hipertónia esetén az ágynyugalom segíthet a
vérnyomás alacsonyan tartásában. Minden évben
több ezer nő kényszerül ágyba vérzési problémák
és magas vérnyomás miatt, annak ellenére, hogy
az ágynyugalom jótékony hatása még nem
bizonyított. Néhány esetben azonban valóban
életet menthet. Néhány orvos azonban úgy tartja,
hogy az ágynyugalom túl gyakran és általában
feleslegesen alkalmazott gyógymód. Akadnak, akik
nincsenek tisztában a lehetséges fizikai
mellékhatásokkal, mint a csontok
kalciumtartalmának csökkenése, az izomgyengeség
vagy -sorvadás, illetve a súlyvesztés.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az érzelmi
és mentális utóhatásokról sem, így az
elszigeteltség érzetéről és a depresszióról. Más
szakértők szerint a mellékhatások sokkal kevésbé
súlyosak és csak átmenetiek.
Az első harmadban
bekövetkező spontán vetélés ismert okaként
tartják számon a kromoszómák eltéréseit, vagyis
az olyan genetikai rendellenességeket, amelyek a
magzatot életképtelenné teszik. A legnagyobb
probléma az, hogy ezeket nem lehet előre
megállapítani, kezelni és megelőzni sem, mivel
az a genetikai háttér, ami egy egészséges
magzatnak elengedhetetlen, egyszerűen hiányzik.
A korai vetéléseknél sok
esetben a hormonoknak is szerepük van. Az
ismétlődő első harmadbeli vetélést elszenvedett
hölgyeknél a probléma nyitja gyakran az lehet,
hogy szervezetük nem termel elég progeszteront,
ami elengedhetetlenül szükséges a terhesség
megtartásához.
Ha a vetélés egymást
követően többször a második és harmadik
harmadban fordul elő (a 14. és a 26. hét
között), annak valószínűleg anatómiai okai
vannak. Ilyen lehet az abnormális alakú méh,
vagy ha a méhnyak nem megfelelően működik, azaz
gyengesége miatt nem tudja megtartani a növekvő
magzatot.
Az orvosok kétféle nézetet
vallanak annak tekintetében, hogy mikor érdemes
újra próbálkozni. Egyes vélemények szerint a
fertőzésveszély miatt vetélés után még 3 hetet
kell várni az újabb próbálkozással. Azok, akik
ezt a nézetet vallják, arra hivatkoznak, hogy
ilyenkor még friss a méhnyálkahártya, s
könnyebben megtapad a megtermékenyített
petesejt. Mások szerint félév után lehet ismét
kezdeni a szexuális életet. |
