Babára hangolva

Szoptatás

A szoptatási nehézségek jelentős része abból ered, hogy az anya – vagy tanácsadói – nem ismerik, ezért nem veszik figyelembe a csecsemő természetes igényeit.

Ma már azt szorgalmazzák a világ összes országára vonatkozó nemzetközi ajánlások, hogy az egészséges, érett újszülött a lehető leghamarabb kerüljön édesanyja mellére, engedjék szopni, ahányszor csak szeretne, és ne kapjon semmit anyatejen kívül féléves kora előtt. Ezek egyszerű, egyértelmű szabályok. Ám a múlt század „fegyelmezett” gyerektáplálási és nevelési elveinek térhódítása megnehezíti a természetes szoptatási gyakorlat elfogadását. A rendszeresség és a korai hozzátáplálás hívei attól tartanak, hogy a baba éhen marad, ha nem kap mást, mint anyatejet, ráadásul az elkényeztetés rémével riogatják a szülőket.

Egyértelmű állásfoglalások
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása a csecsemőtáplálással kapcsolatban, melyet az 54. Egészségügyi Világközgyűlésen fogadtak el 2001 májusában:
• A csecsemő hat hónapos koráig csak anyatejet kapjon.
• Hat hónapos kor után az anyatejes táplálás kiegészítéseként kínálják meg otthon készített, biztonságos élelmiszerekkel.
• A szoptatás tartson a gyerek kétéves koráig, vagy tovább.
A WHO elveivel azonos az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémia (AAP) és a La Leche Liga ajánlása. Magyarországon a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium által jóváhagyott, jelenleg érvényben lévő módszertani ajánlás (Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei, Gyermekgyógyászat 2001. 52. évfolyam 3. szám) is megegyezik a fentiekkel.

Csak anyatejet!
A szoptatott csecsemőnek féléves kora előtt nincs szüksége az anyatejen kívül sem egyéb folyadékra, sem kiegészítő táplálékra. Az anyatej összetétele és mennyisége ugyanis alkalmazkodik a kisbaba igényeihez. Nincs „gyenge”, „híg” vagy „túl erős” anyatej. Mindig éppen annyi fehérjét, szénhidrátot, zsírt, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, amennyire az adott babának szüksége van, és mindezeket olyan formában, hogy a csecsemő szervezete a lehető leghatékonyabban tudja fölhasználni. Ezt egyetlen más táplálékról sem mondhatjuk el.
Ha mást adunk a csecsemőnek (akár vizet vagy teát), azzal az értékes, immunanyagokat is tartalmazó anyatejtől vesszük el a helyet pici gyomrában. A féléves kor előtt adott kiegészítő táplálék ártalmas is lehet, hiszen megnehezítheti egyes fontos anyagok felszívódását, hasmenést vagy éppen székrekedést okozhat, allergiát válthat ki. Ha a baba mást is eszik, nem fog annyit és olyan gyakran szopni, mint azelőtt, emiatt csökken az anyatej mennyisége. Ördögi kör alakul ki: ha kevesebb a tej, a baba még több pótlást igényel, emiatt még kevesebb tejet termel az anya szervezete.

Hiányzik belőle valami?
Vas: megfelelő mennyiségben van jelen az anyatejben, jobb hatásfokkal szívódik fel a baba szervezetében, mint bármilyen más táplálékból. Csak azoknak az alacsony súllyal született vagy koraszülött babáknak lehet szükségük vaspótlásra, akik magzatkorukban nem tudták föltölteni vasraktáraikat. A nemzetközi ajánlások szerint nekik sem kiegészítő táplálékot, hanem „gyógyszertári” vaskészítményeket kell adni.
D-vitamin: Ha a szopós baba nem tartózkodik hetente legalább fél órát csak pelenkában, vagy legalább két órát felöltözve, sapka nélkül a napon, D-vitamin-pótlásra van szükség.
Ásványi anyagok, vitaminok, nyomelemek: Az amerikai John Hopkins Egyetemen indított La Leche program során kísérik figyelemmel a kizárólag szoptatott babák gyarapodását, fejlődését, tápanyag-ellátottságát. A laboratóriumi vizsgálatok még a kilenc-tíz hónaposan csak anyatejet fogyasztó csecsemőknél sem tudtak hiánybetegséget vagy bármilyen eltérést kimutatni. Ha a szoptató nő alultáplált vagy vitaminhiánya van, a kiegészítést neki kell bevennie, nem a babának.

Igény szerint
Ha egy kisbaba állandóan az édesanyja közelében van, és bármikor szophat, valószínűleg nem fog három-négy órás szüneteket tartani, mint ahogy ezt még a közelmúltban is javasolták. Az első hónapokban az a természetes, ha naponta nyolc-tizenkét alkalommal mellre kerül, éjjel és nappal egyaránt. A gyakori szoptatás biztosítja a megfelelő tejtermelődést és a kisbaba számára létfontosságú testi kapcsolatot. A ténylegesen mellen töltött idő és a gyakoriság minden gyereknél más és más. Sok csecsemő a nap bizonyos időszakaiban (többnyire délután, estefelé) gyakrabban kér enni, míg máskor hosszabban alszik. Ez természetes dolog, nem azt jelenti, hogy kevés az anya teje, és pótlásra lenne szükség.
Az igény szerinti szoptatást akár kétéves korig vagy tovább is folytathatjuk. Az anyatej egyéves kor után is jelentős energiaforrás, és fontos szerepet játszik a betegségek elleni védekezésben.

Mikor ne hallgassunk a babára?
• A sárgasággal küzdő, beteg, koraszülött csecsemőket rendszerint ébreszteni kell a szoptatáshoz, hogy elegendő táplálékhoz jussanak.
• Ha egy baba nagyon gyakran (óránként) szopik váltott mellből, előfordulhat, hogy túl sok laktózban dús tejet kap (ez ürül a szoptatás első perceiben), ami hasfájást, hasmenést, puffadást okozhat. Ha ezt tapasztaljuk, próbáljuk rábírni, hogy valamivel ritkábban szopjon, és mindig csak az egyik mellből kínáljuk meg. Ezzel elejét vehetjük a hasfájásnak.

Sződy Judit szoptatási tanácsadó

Kismama.hu 2004. július 01.