|
|
|
|
 |
|
 |
|
|
|
Bababarát kórházak
A kilencvenes évek elején a világ
összes országába megérkezett az a levél, melyben a WHO és
az UNICEF vezetői arra kérik a kórházakat, hogy indítsák
el és patronálják a bababarát mozgalmat. Ennek alapvetően
három oka volt:
|
 |
-
Egyrészt az egészségügyi
szakemberek felismerték, hogy olyan méretű problémává
vált az egészségtelen táplálkozás földünkön, amelynek
valahogy gátat kell szabni.
-
Másrészt az iparilag fejlett
országokban egyre magasabb az allergiás megbetegedések
száma, amely a megnövekedett tápszer- és
tehéntej-felhasználás miatt sokszorozódik évről évre.
-
Harmadrészt óriási mértékben
megnőtt Afrikában és a fejlődő országokban a fertőzéses
csecsemőhalálozás, hiszen ha hozzájutnak a tápszerhez,
azt is csak fertőzött vízzel tudják hígítani.
|
|
Mindhárom tényező orvosolható, és a
riasztó számadatokat csökkenteni lehet a hagyományos
gyakorlattal, a szoptatással.
2001 januárjában tizenhatezer
bababarát kórház címmel rendelkező szülészeti intézmény
működött a világ 132 országában.
A
Szoptatást
Támogató Nemzeti Bizottság kiírása alapján idén az
Egészségügyi Minisztérium 13 kórház pályázatát fogadta be,
és ítélte oda nekik a 3 éven keresztül használható
"Bababarát Kórház" címet.
Összehasonlításként: Svédországban
minden szülészet elnyerte a bababarát címet. Kanadában
több kórház is teljesítette a cím eléréséhez szükséges 10
lépést, mégsem kaphatták meg a címet, mert ingyenes
tápszermintákkal, illetve leszállított árú tápszerekkel
látták el az újszülötteket.
|
 |
 |
A bababarát kórház mozgalom
megtorpanásának több oka is van. Az egyik, s talán
legfontosabb, anyagi természetű. A tápszergyárak ugyanis
gyakran ajánlanak fel anyagi segítséget a kórházaknak,
szponzorálják a tudományos rendezvényeket. Bababarát
kórház nem fogadhat el ilyen segítséget. Más forrásokat
persze nehéz találni, de korántsem reménytelen. Másik fő
ok az, hogy a jelentkező kórházi osztályok dolgozói maguk
sem tudják, milyen nagy fába vágták a fejszéjüket. Nem
elég a babaágyat az anyáé mellé állítani. Ahhoz, hogy
optimális feltételeket teremtsenek egy szülészeti
osztályon a szoptatáshoz, elsősorban nem a berendezést,
hanem az összes dolgozó szemléletét kell megváltoztatni.
Ez nem megy egyik napról a másikra. Kérdésként merülhet
fel, hogy vajon a kismamák mennyire vallják magukénak a
bababarát elveket. Úgy tűnik, hogy az anyák a tájékoztatás
hiánya miatt nem szeretnének együtt lenni a babájukkal.
Azokban a városokban, ahol a kórház rendszeresen meghívja
a védőnőket továbbképzésre, a kismamák már a
terhesgondozás során azonosulnak a bababarát elvekkel,
talán fel sem merül bennük, hogy jobb lenne, ha a
várva-várt kisbabától néhány szobányi távolságban töltenék
el a szülés utáni első napokat. |
|
"Bababarát Kórház" címet előzetes,
alapos és több napos helyszíni felmérés és megfigyelés
után adományozzák azoknak az intézményeknek, amelyek a WHO
és az UNICEF 10 pontos feltételrendszerét legalább 80 %-ban
teljesítik. A kritériumok legtöbbje a szoptatással
kapcsolatos, és nagyban segíti az újszülött baba korai
kötődését édesanyjához.
A kritériumok között szerepel:
-
Minden újszülöttnek lehetőséget
kell adni arra, hogy az édesanyjával közvetlen
bőrkontaktusba kerüljön a szülés utáni első félórában és
szophasson, ha akar. Minél hosszabb ideig marad így anya
és gyermeke, annál mélyebb gyökereket ereszt a korai
kötődés. Aki spontán születik, a mama meztelen
mellkasára kerül, akár még a köldökzsinór átvágása előtt
is. A lényeg az, hogy a baba hátát, illetve kettejüket
együtt takargassák be, jó meleg, száraz takaróval. Erre
lehetőség is nyílik abban a megfigyelőhelységben, ahol a
szülést követően két órát tölt a család. Ez az
úgynevezett ?kengurumódszer, amelyet ugyan elsősorban
koraszülöttek esetén vizsgált és ajánl a WHO, de
egészséges kisbabáknál legalább annyira fontos.
-
A kórház rendelkezzen írásos
szoptatási irányelvekkel, amelyeket rendszeresen
ismertessenek az egészségügyi dolgozókkal.
-
Minden egészségügyi dolgozó kapjon
megfelelő gyakorlati felkészítést az irányelvek
alkalmazásához.
-
Tájékoztassanak minden várandós
anyát a szoptatás előnyeiről és módjáról.
-
Mutassák meg az anyáknak, hogyan
kell szoptatni és a tejelválasztást fenntartani, még
akkor is, ha valamilyen okból el vannak különítve
újszülöttjüktől.
-
Csak orvosi indikáció esetén
kapjon a csecsemő anyatejen kívül más ételt vagy italt.
-
Legyen általános gyakorlat az anya
és az újszülött együttes elhelyezése a nap 24 órájában.
-
Ösztönözzék az anyákat, hogy az
újszülött igényeinek megfelelően szoptassanak.
-
A szoptatott csecsemőnek ne
adjanak cumit.
-
A kitűzött cél, hogy szülészeti
intézményből való távozás után a mamák megszilárdult
önbizalommal, eredményesen tudják babájukat szoptatni.
Az ezt elősegítő kórházi gyakorlat szellemisége közeli
rokonságban áll a gyengéd, családcentrikus szülészeti
megoldásokkal.
|
|
 |
|
 |
 |
 |
|
|
