Vashiányos vasgyúrók

Fejlesztő játékok, kifestők, dalocskák és megannyi más módszer segít minket, hogy gyermekünket már kicsi korától "tréningezzük" az első nagy szellemi megpróbáltatásra, az általános iskola első osztályra. Magunk előtt látjuk, hogy pár év múlva a padból kiesve jelentkezik, és sorra hozza a piros pontokat. A jó iskolai teljesítmény megalapozásához azonban nem csak a szellemi, de a valós, fizikai táplálékra is ugyanúgy oda kell figyelnünk. Azok a gyerekek, akik az első három életévükben nem kapják meg a szükséges napi 8mg vasat, később problémákba ütközhetnek a tanulás terén.

A Magyar Gyermekorvosok Társasága 2010-ben végzett hiánypótló kutatása szerint hazánkban az 1 és 3 éves gyerekek 35%-a nem kapja meg a számára szükséges vasat . A hazai felnőtt lakosságra jellemző rossz táplálkozási szokásainkat gyermekeink is átveszik, ahelyett, hogy mi változtatnánk saját, rossz szokásainkon, illetve olyan speciális ételeket adnánk nekik, melyek kifejezetten számukra fejlesztettek ki..

A vas az emberi szervezet számára minden életkorban nélkülözhetetlen ásványi anyag. Amellett, hogy felhasználjuk a pajzsmirigyműködéshez, vérképzéshez, az idegrendszer és az agy fejlődésében és működésében is nagy szerepet játszik.
A kisgyermekkorban a vashiányos táplálkozás éppen ezért az agy és az idegrendszer fejlődését is befolyásolja, ezért a gyerekeknél a súlyos vérszegénység mellett a későbbiekben akár tanulási nehézségek, viselkedési zavar is felléphetnek. Az alacsony vasbevitel jelei nem jelentkeznek rögtön, a hiánynak főleg hosszú távú következményei vannak. Sajnos, az utólagos vaspótlás a hosszan tartó, lappangó vashiány által okozott károkat már nem tudja helyreállítani, ezért fontos a kisdedkori vashiány megelőzése, mégpedig vasban dús táplálkozással.

Milyen ételeket adjunk 1 és 3 éves kor közötti gyerekünknek, hogy megkapja a megfelelő mennyiségű vasat?

Semmiképpen nem felnőtt menüben kell gondolkodnunk, hiszen ebben a korban nem lehet a gyermek étrendje ugyanaz, ami szüleié. Figyelnünk kell arra, hogy olyan számukra gyártott élelmiszerekkel egészítsük ki a menüt, amelyek életkoruknak megfelelően optimális arányban tartalmazzák a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, így a nélkülözhetetlen vasat is (pl. gyerekital). A tehéntejben nagyon kevés a vas, ráadásul a túl korai tehéntej adás fokozza az allergia és a cukorbetegség kialakulását, ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a kicsi 2-3 éves kora előtt ne fogyasszon rendszeresen tehéntejet. Ahhoz, hogy elkerüljünk a vashiányt, 1 éves kor felett helyettesítsük a tejet tejalapú gyerekitallal.

Mennyi vasra van szükségünk?
6 hónapos korig napi 6 mg
6 hónapos - 3 éves kor között napi 8 mg
4 - 60 éves kor között napi 10-15mg

Azt is érdemes megnéznünk, hogy a zöldségek, gyümölcsök, állati eredetű élelmiszerek mennyi vasat tartalmaznak. Természetesen nem kell kicsi táblázatokkal futkároznunk a boltokban, hogy miben, mennyi vas található, ehelyett elég, ha megjegyezzük, melyek azok az élelmiszerek, melyekről köztudott, hogy vasban gazdagak.

Érdemes odafigyelnünk arra, hogy vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolják a vas felszívódását és beépülését a szervezetbe. A vasban gazdag növényi élelmiszerekből (mák, olajos magvak pisztácia, kesudió, brokkoli, aszalt sárgabarack, szárazbab, spenót, sóska) csak 5% vas szívódik fel, míg az állatú eredetű élelmiszerekből 15% (vörös húsok, máj, tojássárgája).

Ahhoz, hogy kisgyermekünk számára megfelelő vastartalmú étrendet biztosítsunk, szüksége van napi 3 főétkezésre és 2 kisétkezésre. Mindez nem csak a megfelelő energia és tápanyag ellátottság miatt fontos, hanem biztosítja a baba rendszeres és egészséges táplálkozását. Mindezen felül fontos a változatosság. Az 1 és 3 év közötti gyerekek már igénylik, hogy különböző színű, állagú, illatú ételeket kapjanak.

Hogyan állítsunk össze megfelelő vastartalmú menüt a baba számára?

Mind a 3 főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) tartalmazzon állati eredetű fehérjét. Ez lehet tejalapú ital, tejtermékek vagy hús, húskészítmény. Ha tejalapú italt adunk pl. reggelire, akkor már nem szükséges felvágottat, vagy sajtot adni, viszont ha csupán teát, vagy gyümölcslét adunk inni, akkor mindenképp adjunk húskrémet, májkrémet vagy sajtot a reggelihez.

Lehetőség szerint a reggeli és vacsora alkalmával adjunk 2-2 dl tejalapú italt, melyből a vas 70%-osan szívódik fel és ebédre húsféléket. Húsból az egyszeri adag 30-60g. Emellett adhatunk még joghurtot, sajtot is, 20-30g mennyiségben.

Minden nap 3 alkalommal adjunk zöldséget vagy gyümölcsöt. Szerepeljen naponta egyszer legalább a zöldség főzelék vagy friss zöldség formájában (pl. reggeli szendvics mellé paradicsom). A gyümölcsöket főként frissen reszelve, kis darabokra vágva adjuk, kerüljük a cukrozott befőtteket és gyümölcsleveket.

A heti menü tervezésekor ügyeljünk a következőkre:

  • hetente 3 alkalommal adjunk burgonyát önállóan köretként vagy vegyes főzelékként (pl. paradicsomos burgonyafőzelék)

  • hetente egyszer mindenképp adjunk halat (lehetőség szerint tengerit)

  • hetente maximum egyszer adjunk tésztaféléket (pl. túrógombóc, milánói spagetti, stb.)

  • 2-3 hetente mindenképpen adjunk májból készült ételeket

  • tehéntej helyett adjunk a babának vasban gazdag gyerekitalokat, melyeket külön az ő igényeik szerint állítottak össze

  • Kerüljük a bő olajban sült, azaz rántott ételeket! Javasolt, hogy maximum kéthetente kerüljön a babamenübe

  • Tojást hetente 3 darabot javasolt adni. Magas koleszterin tartalma miatt a tojássárgája nem tesz jót a babáknak.

 

Magyar Gyermekorvosok Társasága

www.gyermekorvostarsasag.hu

  Vissza az előző oldalra Vissza a főoldalra Levél a szerkesztőnek