Válasszunk idénygyümölcsöket!

Amikor csak lehetőségünk van, a hazai éghajlaton termő gyümölcsök kínálatából válasszunk. Minden gyümölcs más vitaminban és ásványi anyagban gazdag, ezeknek a mennyisége pedig akkor a legmagasabb, ha azokat érett állapotban szedik, és ez után minél kevesebb ideig tárolják, illetve utaztatják. Az elfogyasztott gyümölcs vitamintartalma a konyhai feldolgozás során is változik. Mivel a legtöbbjük hőérzékeny, a nyers gyümölcs fogyasztása a legcélszerűbb. Érdemes tudni, hogy a legkíméletesebb ételkészítési eljárás a párolás, hisz sok értékes vitaminból így veszik el a legkevesebb. A gyümölcsdarabokat keverhetjük natúr joghurttal, vagy tejalapú gyerekitallal is, az utóbbi biztosítja, a megfelelő kalcium bevitel mellett a vas és más ásványi anyagok fogyasztását is. Természetesen a 100%-os tápanyagbevitel biztosításához szükség van zöldségekre, gabonafélékre, tejtermékekre és húsárura is. A gyümölcsök csupán D- és B12- vitamint nem tartalmaznak, de ha sokféle termésből fogyaszt a kicsi az év során, akkor a többi vitaminból a napi szükségletének java fedezhető. Ami pedig a "hiányzó" vitaminokat illeti, elsődleges B12 forrásnak a húsokat és a tejtermékeket tekinthetjük. A D-vitamint pedig  jórészt napfény hatására állítja elő a szervezetünk, de megtalálható a tojássárgájában, vajban, halolajban, májban és a tejalapú gyerekitalokban is.

A gyümölcsben nem csak vitamin van!

Kicsiknek és nagyoknak egyaránt szüksége van gyümölcsökre, szinte minden összetevőjét hasznosítja a szervezetünk. Rosttartalma már fiatal korban is hozzájárul a bélrendszer működéséhez. A rostok alatt az emberi szervezet számára emészthetetlen növényi részeket értjük, a széklet tömegét adják, ezért is javasolható a rost dús táplálkozás székrekedésre hajlamos gyermekeknél. A rostoknak több fajtája létezik, mindnek más és más miatt látjuk hasznát. Például bélhurut esetén a pektin segítheti a gyógyulást azzal, hogy vizet megkötve gélt képez. Ez a gél bevonva az irritált nyálkahártyát nyugalomba helyezi azt, így enyhítve a panaszokat. A legismertebb pektinforrás az alma, pépesre reszelve szokták kapni a hasfájásra panaszkodó gyerekek. Nem mellékesen a prebiotikumok is a rostok közé tartoznak, ezek olyan anyagok, amelyek a vastagbélben élő jótékony hatású probiotikus baktériumoknak szolgálnak táplálékul, így elősegítik az egészséges bélflóra fenntartását.

A rostok közé zárt gyümölcsnedv hozzájárul a szervezet hidratálásához, erre a nagy melegben szükségünk is van. Ha a gyümölcsök tápértékét nézzük, akkor a bennük található szénhidrát összetétele érdemel említést. A bennük található cukrok energiát szolgáltatnak, mégsem okoznak akkora cukorterhelést, mint például egy kristálycukorral készített édesség.

Folyadékpótlás

A gyümölcsök és azok préselt levei fontos szerepet játszanak a gyermekek hidratálásában. A kisgyerekek testsúly kilógrammonként 100-150 ml folyadékot igényelnek. Ez egy átlagos súlyú kisgyereknél, napi kb. 1-1,5 liter folyadékot jelent. Az, hogy valójában mennyit isznak meg, nagyban függ a külső hőmérséklettől, valamint az elfogyasztott ételek víztartalmától. Különösen kánikulában kell gyakran kínálni őket a számukra megfelelő innivalóval, mert még nem minden esetben jeleznek szomjúságot.

Jó kiindulópont a napi 0,5 liter tej, tejalapú gyerekital, a fennmaradó mennyiség pedig legyen főként víz vagy cukrozatlan, koffeinmentes gyümölcstea. Kisebb arányban kaphatnak gyümölcs- vagy zöldséglevet is.

Antioxidánsok és egyéb összetevők

A gyümölcs és zöldségfélékben számos antioxidáns megtalálható, amelyek a kutatások szerint védik a szervezetünket a káros szabad gyökök ellen. Ilyesfajta védelemre már a kisebb gyerekeknek is szükségük van. A környezeti ártalmak, a stresszel teli nagyvárosi életmód mindenkire hatással van, életkortól függetlenül. Ennek mérséklésére a bogyós gyümölcsöket emelhetjük ki, ugyanis az élénk színüket adó polifenoloknak remek antioxidáns hatásuk van. A bogyós termés szezonja sajnos rövid, addig szemezgessük tehát az áfonyát, szedret, ribizlit és málnát, amíg lehet.

Az 1-3 éves magyar gyermekeket ma úgy etetjük, hogy jó eséllyel egészségtelen felnőtt válhat belőlük – derült ki Magyar Gyermekorvosok Társasága által kezdeményezett hiánypótló felmérésből. A Társaság megállapítása szerint a szülők számos táplálási hibát vétenek a fejlődés szempontjából kritikus második és harmadik életévben, ez pedig visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel járhat.